Фреймова організація концепту «Хвороби Тварин» в англійській мові

Автор(и)

  • Yu H Rozhkov ,

DOI:

https://doi.org/10.31548/philolog13(4_1).2022.002

Анотація

У статті розглянуто особливості репрезентації концепту ХВОРОБИ ТВАРИН в англійській мові в рамках фреймової теорії, широко відомої і визнаної як у вітчизняній, так і зарубіжній когнітології. Мета роботи – показати, як накопичені знання і інформація про хвороби тварин структуруються у фреймових концептуальних моделях і закріплюються у свідомості носіїв англійської мови. Матеріалом дослідження послужила вибірка лексикографічних даних, зафіксованих в англійських спеціалізованих і філологічних словниках та енциклопедичних довідниках. В ході аналізу ми спиралися на методи суцільної вибірки мовного матеріалу, дефініційного і фреймового аналізів. У дослідженні не тільки презентується низка визначень терміну «фрейм», а й уточнюється його поняття, описується фреймовий підхід до вивчення концепту. Завдяки аналізу словникових дефініцій концепту ХВОРОБИ ТВАРИН виокремлено його когнітивні ознаки: «розлад здоров’я», «порушення діяльності організму тварини» та додаткову семантичну ознаку – «причину появи хвороби», викликану інфекцією або порушенням здоров’я, а не випадковістю. Спираючись на типологію базисних фреймів С. Жаботинської було структуровано фрейм концепту ХВОРОБИ ТВАРИН на підґрунті предметного, посесивного та акціонального фреймів. Вершинними вузлами фрейму є АГЕНС, ПАЦІЄНС, та ІНСТРУМЕНТ. Структури знання, що знаходять репрезентацію через лексичні одиниці англомовної термінології на позначення хвороб тварин представлено також й у вигляді когнітивної моделі іншого типу – структурування класифікаційного фрейму, який являє собою сукупність категорій і когнітивних ознак, ієрархічно об’єднаних і виражених термінами. Ця фіксована структура моделює галузь спеціалізованого знання і має певну ієрархічну будову, яка складається з субфреймів, слотів і субслотів. Зроблено висновок, що для моделювання концепту доцільно використовуват традіційні одиниці когнітівістікі (фрейм, гештальт, сценарій, скрипт), які мають більш чітку, ніж концепт, структуру. Інформація про концепт ХВОРОБИ ТВАРИН в сукупності з закріпленими за ним когнітивними ознаками, які формують концептуальні схеми і породжують комбінації фреймів, структурує концептуальний простір ХВОРОБИ ТВАРИН, що відображається в англійській мові.

Посилання

Dubynets, Z. O. (2017). Kontsept KHVOROBA v movnii kartyni svitu ukraintsiv ta rosiian [“DISEASE” concept in linguistic world picture of Ukrainians and Russians]. Herald of Lviv University. “Philology” series. Lviv, 64(2), P. 366-375.

Zhabotynska, S. A. (2018). Kontseptualnyi analiz movy: freimovi merezhi [Concept analysis of language: frame networks]. Language: scientific and theoretical linguistic herald. Odesa, 9, P. 81–92.

Labenko, O. V. (2018). Kontsept KHVOROBA v ukrainskii, anhliiskii ta frantsuzkii movakh: etnolinhvistychnyi rakurs [Concept DISEASE in Ukrainian, English and French: ethnolinguistic perspective]. Lviv philological herald. Lviv: LDU BZhD, P. 49-54.

Levytskyi, A. E. (2018). Funktsionalni pidkhody do klasyfikatsii odynyts suchasnoi anhliiskoi movy [Functional approaches to classification of the modern English language units]. Kyiv: ASA, 362 p.

Syrotin, O. S. (2021). Zasoby verbalizatsii kontseptu «khvoroba» v anhliiskii movi [Means of verbalization of the concept "DISEASE" in English]. Scientific journal “International journal of Philology”, 12(2), P. 33-37.

Brezina, V. (2018). Statistics in corpus linguistics: A practical guide. Cambridge University Press, 215 p.

Dressler, W. W. (2019). Race and ethnicity in public health research: models to explain health disparities. Annu. Rev. Anthropol. 34, P. 231-252.

De Beaugrande, R. (2018). Linguistics as discourse: A case study from semantics, Ablex Publishing Corporation, 418 p.

Edward, B. (2015). Black's Veterinary Dictionary. London: Bloomsbury, 514p.

Faber, P. (2019). Specialized knowledge representation: From terms to frames. Research in Language, 17(2), P. 197-211.

Fábregas, A. (2020). The internal structure of perfective adjectives: States and blocking. Studies in Hispanic and Lusophone Linguistics, 13(2), P. 331-360.

Fauconnier, G. (2018). Methods and Generalizations in Linguistics. In Ten Lectures on Cognitive Construction of Meaning, 456 p.

Fillmore, C. J. (2020). Frame semantics. Cognitive linguistics: Basic readings. Berlin: De Greuther, 34(2), P. 373-400.

Forkel, R. (2021). Cross-Linguistic Data Formats, advancing data sharing and re-use in comparative linguistics. Scientific data, 5(1), P. 43-55.

Haspelmath, M. (2018). How comparative concepts and descriptive linguistic categories are different. Aspects of linguistic variation, 521 p.

L’Homme, M. C. (2020). Revisiting Polysemy in Terminology. Euralex Proceedings, 19(1), P. 415-424.

Minsky, M. A. (1974). Framework for Representing Knowledge. Berlin: De Gruyter, 304 p.

Pilitsidou, V. (2021). Frame Semantics in the Specialized Domain of Finance: Building a Termbase to Aid Translation. Euralex, 21(1), P. 263-271.

Richard, V. D. (2020). Introduction of Quantification in Frame Semantics. New-York: Cornell University, 345 p.

Rozhkov, Y., Syrotin, A. (2021), Verbalization of the Concepts of Disease and Animal Disease in English. Cogito, 13(4), P. 224-233.

Stedman, T. (2015). Stedman's medical dictionary for the health professions and nursing. Lippincott Williams & Wilkins, Philadelphia, 345 p.

Syrotina, O., Rozhkov, Yu., Lashkul, V. (2022). Semantic phenomena in English clinical terminology of veterinary medicine. Cogito: Multidisciplinary research journal. Bucharest, XIV(III), P. 247-265.

Завантаження

Опубліковано

2022-12-14